Salsát tanulni csak latinokkal …… na jó még portugállal is lehet

A munkatársaim nagyon vidám emberek.
Azt mondták pénteken menjünk el táncolni.
Hova? Hát egy salsa-bárba …..
Ők már voltak egyszer, csak én akkor költöztem éppen, így lemaradtam róla.
Akkor annyira jól sikerült a buli, hogy meg kellett ismételni.

A Soho Salsa Bar-ba mentünk, ami nem volt nehéz mert a munkahelyünktől 5 percre található.
Nem is vittünk táskát magunkkal, benn hagytuk a hotelben, az öltözőben.

barmagazine.co.uk

Mint kiderült olyan korán érkeztünk – rögtön a munkából – hogy megúsztuk a belépőt, mert azt csak 7-től kezdik el szedni. És sávosan emelkedik, először csak 2 font, aztán éjfélkor már 10 font…..
A korán érkezés azért is hasznos, mert ‘Happy Hours’ időszakban fél áron van a  pia is. 
Mi szépen 8-ig megvettük az italainkat, így az elővigyázatosan magammal vitt 15 font készpénz tökéletesen elegendőnek bizonyult. De legközelebb egy Drink Party Packages-t veszünk, amiben van 4 ital és egy jó adag nachos & tako is. Érdemes figyelni ezeket az akciókat, mert amúgy nem olcsó mulatság  a londoni belváros.
A tequila viszont pocsék volt, mint a rosszul főzött pálinka, enyhén ragasztó szagú. A fehérbor viszont meglepően jó, amit nem vártam a sörös angoloktól.

Salsa! Soho

Nagyon vártuk a 6 órát, mert 6-8-ig táncoktatás van péntekenként.
Az egyik munkatársamnak, Evanak erre nem nagyon volt szüksége, mert 8 éves kora óta táncol latin táncokat. Így aztán amikor nem kezdődött az óra, vártunk 7-ig, aztán szépen elkezdte ő megmutatni nekünk a lépéseket. Végül 8 körül megérkezett a tanár is.
Nem sietik el ezek a latinok…. 🙂

hangulat az volt 🙂

A latin fickókat még nézni is élvezet, de a négerek se rosszak.
Rém laza a hangulat, nem olyan maflák a férfiak, mint otthon. Azonnal felkérnek táncolni, vagy csak megfogják a kezed és már pörgetnek is.
Aztán néha persze próbálkoznak, szintén latin módra, hogy kicsit lejjebb keresik a lány derekát, mint ahova az anatómia illesztette …. akkor szépen visszatesszük a kezüket a helyére.
– Just dancing! – mondjuk mosolyogva, mire ők is elvigyorodnak és mehet tovább a just dancing.

Nem sértődnek meg a pasik akkor sem, ha nemet mondunk, nem szívják mellre, bőven van kivel táncolni. Aki nem a párjával jött az simán táncolt bárkivel, aki egy kicsit is szimpatikus (vagy istenien táncol…)
És ami nagyon jó, hogy ha nem tud valaki táncolni, akkor többen is elkezdik tanítani. A legviccesebb az volt, amikor jött egy pasi és mondta, hogy az előző srác nem jól tanított és megmutatta a helyes lépéseket. Tényleg sokkal jobban ment utána, de a forgás kifogott rajtam, azt még gyakorolni kell.
Azért megdícsértek 🙂 nem hitték el, hogy először táncolok salsát 🙂

Azt hiszem érdemes volt innom egy kicsit, mert nagyon hamar elkezdtem beszélgetni.
Csak nem tudom hogyan, tekintve, hogy még mindig alig tudok angolul …..  Zenés helyen még magyarul is alig értem amit mondanak, rejtély, hogyan sikerült ezt angolul felül múlnom 🙂

Azért 11 előtt elindultunk hazafelé, mert másnap kettőnknek is munkanap következett. Reggel nagyon vigyorogtak a többiek, akik nem jöttek velünk. Kissé gyűrött volt a fejünk, valszeg.