Mit csinálsz, ha ugyanazon a napon kirúgnak és felmondják az albérleted … ?

Engem is elért az angliai végzet…..
Mármint az a fajta, amelyik el szokta érni az Angliába dolgozni érkezőket.

Borult a terv!

Mindenki mondta, hogy az eleje nehéz, dehát az ember lánya mindig okosabb.
Aztán ugyanazon a napon kirúgtak a munkahelyemről és felmondott a landlordom.
Ez volt november elején.
Aki nem szereti az asztrológiát, az ugorjon egy bekezdést:

Szeptemberben azt mondta a kedvenc asztrológusom, hogy 2 bolygóállás is azt mutatja, hogy költözöm még az idén (2018) és Karácsonyra már biztosan le is zajlik…. 

Szóval november végén egy nagy lendülettel elköltöztem … Londonba.
Ott találtam olcsó szobát és ígéretet munkára is.
Munka persze nem volt, ezen görcsöltem egy darabig – aki nem emlékezne: nem tudok angolul…. – aztán Karácsony előtt végre találtam munkát egy magyar vállalkozónál, takarítottam magánházaknál. Nem volt túl szimpi (se a munka, se a főnök), de hát mindegy, egynek jó lesz, gondoltam.

Nem lett jó. Mármint én nem lettem jó. Szerinte lassú voltam, pedig  csak jött egy másik munkaerő, akinek volt saját kocsija és nem a cégét használta és számlát adott. Ez január közepén volt.

Na, ekkorra már elszemtelenedtem és kezdett kevésbé érdekelni, hogy mennyire (nem) tudok angolul.
Az egyik laktótársam hotelben dolgozott és tanácsokat adott, hogy milyen hotelbe érdemes jelentkezni és milyen munkakörbe.
Szót fogadtam. Jelentkeztem commis waitress-nek. Olyan pincérnek, aki csak leszedi az asztalt, nem kommunikál a vendéggel. 

Persze, hogy nem vettek fel. Biztosan jót röhögtek rajtam. De az én önbizalmamnak jót tett, hogy be mertem adni a CV-met.

Ide:

Covent Garden Hotel Reception – London

Bevallom nagyon oda vagyok a design-ért. Általában is értékelem, hiszen nekem is a munkám/hobbim volt/van a textil és a tervezés. Persze, hogy nem tudtam ellenállni ennek a miliőnek 🙂

Végül szobalánynak felvettek.
Azonnal kezdődött a betanítás, január végén, 1 hétig tartott, tejben-vajban fürösztöttek minket, hogy a meseszép enterior-höz illően stílusos legyek….
Aztán múlt héten kiderült, hogy a Firmdale Hotels Company az első a munkaerő-barát munkahelyek listáján Angliában.
Már addig is gyanús volt: 3 havonta voucher a hotel szolgáltatásaira, nyugdíj alap, kedvezmény kártyák több élelmiszer boltba, Iphone és gym kedvezmény …..     éééés ingyenes nyelvtanfolyam. Ja és sokfogásos ebéd, de gyakran jut reggeli és uzsonna is. Rendszeresek a képzések, csapatépítés, programok.

Azért a koszos yorkshire-i raktárból jó érzés volt ide kerülni.
Akkor is ha most fürdőt takarítok és ágyneműt húzok fel. Ez legalább tiszta, itt kultúrvendégek vannak.
És folyamatosan kell beszélnem angolul. Valahogy itt még a románok is normálisak, pedig nekik hírük van…(nem annyira jó…)

Szóval, túl lendültem a munkaválságon, egy darabig most szeretnék itt maradni, pláne , amíg tart a nyelvtanfolyam. De azt megtanultam, hogy mindig legyen CV-m készen, több változatban is, és mindig tartsam nyitva a szemem, hol keresnek éppen valakit….

Miután épp letelt a 4 hetes próbaidőm, februárban felmondott az újabb landlordom is……..

Kezdődött minden előlről, csak most szobát kellett megtanulnom keresni. Benn lakó landlord vagy csak lakótársak? Shared living room vagy ensiute? Spareroom vagy Roomfortea? Mennyi az annyi? Melyik zónából olcsóbb utazni a belvárosba (egyikből sem…. pont annyival drágább a közelebbi szoba, mint amennyivel olcsóbb az utazás…). Ki a jó lakótárs: indiai? – szagok miatt kizárva. Angol? – kicsit koszosak szegények. Román? lengyel? magyar?…..

Végül találtam egy weboldalt, ‘Room for tea’ a becsületes neve, ahol angol családok kifejezetten a társaság kedvéért (is) kiadják a szobáikat külföldieknek. Ez sem olcsó, de itt szebbek voltak a szobák és kifejezetten szimpik a tulajok. Szerencsém volt, találtam egy március végén felszabaduló szobát. Itt ugyanis hónapokat kell sorba állni a helyekért!
Tegnap költöztem, március 15-én és 10 napot a vendégszobában fogok tölteni, amíg felszabadul az én kis lakosztályom.

Ízelítőnek egy fotó róla, persze kisebb, mint amilyennek látszik 🙂

Most végre meg vagyok nyugodva, úgy érzem egy időre helyükre kerültek a dolgaim.
Sok segítséget kaptam, lelkiekben és kézzelfoghatóan is, ismerősöktől és ismeretlenektől, egyszer majd erről is írok.
Van megint rendes fizetésem, kényelmes szobám és itt van a csodás LONDON!!!!!
Igaz, nem tudtam hazamenni Karácsonyra, de Húsvétkor már nem hagyom magam 🙂

És holnap megyek az Islington Assembly Hall-ba egy fergeteges rock & roll koncertre,
Si Cranstoun-nal megünneplem a költözésem. 

Puszi mindenkinek, írjatok, hívjatok, jó kedvemben fogtok találni!